Egy pillanatra felmerült a szüleimben, hogy el kellene halasztani a karácsonyozást, mert mindketten kicsit lebetegedtek, de hát a Karácsonyt nem lehet elhalasztani, igaz?... :)
Úgyhogy mégiscsak kimentünk Csabrendekre Sümi Papához, Zsuzsihoz és Petihez. Ott volt még a dédike is, meg sokan mások, akiket én nem ismertem (Zsuzsi mami barátai és Peti keresztanyja a családjával), később pedig megérkeztek Rékusék is Csepelről.
A nappaliban nekik is van egy Karácsonyfájuk, ami óriási és csillog-villog mindenütt.
Peti pedig kapott a nagyijától egy furi robotot, amit én jódarabig csak messziről szemléltem, mert olyan ellenségesen lövöldözött és zörgött, de aztán magamhoz ragadtam a távirányítót, és az én kezemben egy kicsit megszelidült... :)
Sümi Papáéktól kaptam egy dömpit, aminek billenője van, és kitűnően lehet vele kisebb játékokat szállítani, bár a legviccesebb rész mindig az, amikor kiömlenek hátul... :)
Kaptam még egy xilofont is, aminek nem mindig tudom, melyik végén kell megfogni az ütőjét, meg egy "pázlit" is, ami kirakót jelent, csak ők ilyen furcsán mondják... :)
Dédikémtől egy fürdőskönyvet kaptam, amiben a gazdaság állatai vannak felsorolva, ráadásul még melléjük is van írva a nevük, nehogy Anyu téveszteni tudjon valamiben... :)
Bubuéktól még kaptam egy csíkos pizsit és egy csúszkás játékot is két kis autóval, pedig már előzőleg elküldték nekem a magasságmérőmet és a macis hátizsákot, amik otthon voltak a Fa alatt.
Köszönöm szépen az összes ajándékomat mindenkinek!
Egy "angyali" képpel búcsúzom mára. Apácska volt a szemfüles fotós, aki lencsevégre kapta a tüneményt, aki (ezek szerint) ott volt a karácsonyfánál Sümi Papáéknál - biztos a Petire vigyáz. Rám is vigyáz egy ilyen Angyal? Szóljatok feltétlenül, ha meglátjátok a vállam felett!
Utolsó kommentek