Tomi az alattunk lévő lakásban lakik bájos feleségével, Beával. Hozzáteszem, már nem sokáig az ő felesége, mert én is megkértem a kezét a minap (lásd Aranyköpések rovat), küldtem is Tominak egy kardot, hogy gyakoroljon. Most arra várok, hogy elfogadja a kihívásomat, és sort kerítsünk a párbajra.
Szóval Tomi éjszakánként dolgozik, nappal pedig alszik. Vagy csak szeretne aludni, ha én nem játszanék olyan intenzíven néha.
Igaz, mindig azt mondja, hogy nem zavarja, nem kell visszafogni engem, de én azért próbálgatom a tűréshatárát, és igyekszem néha az ellenkezőjét csinálni annak, amire Anyáka utasít. Hátha egyszer beront hozzánk kivont karral és vérben forgó szemekkel. (Úgy tervezem, hogy akkor én előveszem a Csizmáskandúr-nézést, amit a Shrekből tanultam...)
Szóval egyik délután sikerült kibeleznem az egyik kardomat, találtam a belsejében egy pálcikát, azt szintén kineveztem kardnak, ettől aztán úgy rámjött az ihlet, hogy nem is tudtam többé visszafogni a lendületemet. "Ébresztő, Tomi!" És csak szaladgáltam, dalolásztam felpörögve. (Tomi meg csak szunyókált tovább békésen - gondolom.)
Utolsó kommentek