Kalláéknál ég a világ, sütik már a rántott békát, zimmezumm...
No most nem a békát, de a csigabigákat, azokat igen! A kis aranyosak hosszas előkészítés után kaptak szép új porcelánházikókat, aztán mentek melegedni a sütőbe. Megkóstoltam, de nem jött be nekem. Meghagytam az összeset Apának, mert ő szereti. Henrik barátom is szereti a csigát. Hát, ezen nem fogunk összeveszni...
Június 22-én vendégeskedtünk náluk, Anyáéknak lett volna edzése, de azt ellinkeskedték. Helyette jókat ettünk-ittunk és mulatéroztunk. Ez utóbbiról bővebben:
A nap rendesen reggelivel kezdődött még otthon. Ez persze nem akadályozott meg engem abban, hogy Henrik barátommal közösen is elköltsek egy hobbit-reggelit. Aztán Anya főzőleckéket vett Ricsi bácsitól, Apa a fegyvereket mustrálta meg, mi pedig játszottunk sokfélét.
Ebédre isteni halászlé készült, ami Apa kedvence. Meg is érdemelte, aznap volt a születésnapja.
Kint főzőcskézett Ricsi bácsi a kerti kuckójában, Apa közben ostort font, és jókat beszélgettek. A kertben eközben parázs küzdelmek folytak különböző fegyvernemekben, változó csapatösszetételekkel, de előre borítékolható eredmények születtek. Azt például erőre lehetett sejteni, hogy ha a Levi seprűvel üti az öccsét, ő pedig óriás fakanállal próbál védekezni, annak az lesz a vége, hogy a Henrik hangosan fog panaszt emelni. De azért meg kell hagyni, elég kemény kobakja van az én Henrik barátomnak... Azt is sejteni lehetett, hogy az Apa vs. Levente összecsapás is legalább egy könnyű sérüléssel fog végződni, ez esetben Apa ujja bánta a seprűnyéllel való találkozást. Szóval mindent összevetve Levi volt a harci torna győztese. Gratulálunk a teljesítményhez!
Én voltam a legkisebb a társaságban, rám mindenki vigyázott, úgyhogy én sérülésektől mentesen, és egy szép nap emlékével gazdagodva térhettem haza.
Köszönjük a vendéglátást!
Utolsó kommentek