A Karácsonyi szünidő legnyugisabb napja. Nem rohanunk sehová, csak mi hárman vagyunk, együtt.
Kicsit köhögős voltam pár napig, és ilyenkor mindig megengedik Anyáék, hogy velük aludjak, gondolom egész éjjel hallgatni akarják a sípoló tüdőmet, és azon tanakodnak, hogy akkor most kell-e igénybe vennünk orvosi segítséget, vagy még ráér, hadd küzdjön a szervezetem... :)
Idén először én is segítettem a fát díszbe öltöztetni. A fenyőfánk egyébként Csabrendekről a kertből költözött hozzánk ideiglenesen, később visszakerül a helyére. Az ezüst-fehér-kék kollekciót választottam a díszítéshez, és szép is lett a fácskánk.
Nálunk az a szokás, hogy Anya készít halászlét, Apa süt palacsintát, ezzel kényeztetik egymást. Később majd én is hozzáteszek egy finom fogást az ünnepi menühöz, aztán abból is hagyomány lesz. :) Szóval amíg Apa a konyhában sürgölődött, karácsonyi dallamok szóltak a magnóból, és engem úgy elvarázsolt a karácsony szelleme, hogy azonnal beültem a frissen feldíszített fácskánk alá, és szavaltam, énekeltem - Anyának, néha Anyával (ez utóbbi videók nem publikusak...).
Egész délután a Jézuskát vártam, feltétlenül találkozni akartam vele. Persze tudtam én, hogy őt csak meglesni lehet, és erre mindenféle trükkös tervet eszeltem ki. Hiába. Végül Apának megesett rajtam a szíve, és úgy döntött, segít nekem. Lementünk az udvarra, hogy a teraszokat végigmustráljuk, hol tart éppen, hátha kileshetjük, körülbelül mikor várható hozzánk, meg a garázsban is volt egy titkos küldetésünk, amit persze nem árulhatok el, csak annyit, hogy Anya meglepijével kapcsolatos... :) Szóval leosontunk az udvarra, Anyát otthon hagytuk, hadd tollászkodjon, aztán kis idő múlva felmentünk a lakásba, és láss csodát, az a trükkös Jézuska hogy kicselezett minket, addigra már odakészítette az ajándékokat a fa alá. Még Anyát is becsapta, ő sem vett észre semmit....
Volt nagy öröm, ajándékbontás, meglepődés, kipróbálás, megköszönés, végül fényképezkedés. Kellemes volt..... :)
Utolsó kommentek