Döndi a mi dúlamacink.
Az úgy kezdődött, hogy amikor elindultam kifelé az Anyukám pocakjából, Döndi (is) már ott várt engem kint a "kapuban", és szeretettel üdvözölt. Egy idő után a fényképezőgép is eszébe jutott, de nagyon izgulhatott (nyilván csak a technikai…
Utolsó kommentek