Bátor naplója

Már nem szeretek feküdni. Ismerem a plafon minden apró pókhálóját... Hadd ne kelljen soha többé hanyatt fekve játszanom! Állni szeretek, lépegetni, újra és újra felállni, felegyenesedni, felpattanni, felugrani, ácsorogni, mindig csak azt. De Anya mindig rámszól. Nem kell ezt úgy…

Július közepén a Hubertus Sportközpontban tartotta Han mester a nyári edzőtáborát. Amint látjátok, rengeteg tanítvány vett részt, sokukkal én is megismerkedtem. Edoval, Andival és Csoszó Gabival most találkoztam először (a pocakon kívüli) életemben.  Rögtön a rajongóim…

Első lépések atyai segítséggel.... Na jó, ezek még nem az igazi első lépések, de egy kis kóstoló belőle... A szüleimnek gyakorolniuk kell, hogyan lehet a leggyorsabban előkapni a videót! :) Az a büszke mosoly a végén - hát az is én lennék... :)

Hat hónapos vagyok. De inkább úgy mondom, hogy fél éves, mert az komolyabb kornak tűnik. De lehet, hogy a nagyobb szám a nyerő: 182 napos nagyfiú vagyok, akarom mondani 4368 órás férfi, avagy 262080 percet (meg)éltes korú pasi. A másodperceket számoljátok ki Ti, az nekem még…

Pöpec kis hely volt, nagyszerű vendéglátók, víz, napfény, nevetés... Tomi, Niki és Szabi` (Niki húga) meghívtak minket Várvölgyre egy szép kis medencés nyaralóba. Volt pancsolás, napozás, hússütögetés, fényképezés és sok-sok kacagás... - Eddig olyan, mintha Anyukám…

Bátor és a hozzátáplálás. Első fejezet. Pedig Anya többször is említette. Elmondta, hogy mi az az alma, hogy az egy gyümölcs, amit meg lehet enni, hogy más, mint a tejci, de nagyon finom, és hogy ma van a napja, hogy megkóstoljuk... Nem értettem, miért kerítünk ennek ekkora…