Bátor naplója

Már nagyon vártam ezt a napot. Mohácsról és Pestről is eljött a család, hogy együtt ünnepeljenek engem! Sok vidám ember: aprócskák és nagyobbacskák bezsúfolva az otthonomba és a szívembe... :)

"A csontvázak félnek a kutyáktól, mert a kutyák meg akarják őket enni..." (2013. január 9.)

"Azt is kívántam közben, hogy bárcsak a pokolba menne, és nem a mennyországba..." (január 10.)

"A Jézuska ám tudja a jövőt! - ? - Hozott nekünk klónt, mert tudta, hogy majd motorost akarunk építeni, és neki olyan a sisakja, mint egy motorosnak." (január 10.)

"Az lenne az igazságos, ha úgy lenne, hogy öt ovis nap és öt nem ovis nap, vagy két ovis nap és két nem ovis nap..." (január 10.)

(Barkóba:) "Élőlény?" - Igen. - "Mi a neve?" (január 13.)

"Az életben vannak rossz és jó dolgok. Ilyen az élet. Például most nekem fáj a lábam." (január 17.)

"Ez sima sátornak tűnik - és az is." (január 26.)

"Nem sikerül! Nem sikerül, amit Apa mondott! - ? - Azt mondta, beszéljek bele a zacskóba, és ő majd otthon kiválogatja..." (február 1.)

"A lovagok csak úgy ütnek, a szamurájok stílussal..." (március 8.)

"Miért mondjátok, hogy KImegyünk Csabrendekre, FELmegyünk Pestre, LEmegyünk Mohácsra? Hiszen a Föld forog, de nem úgy forog, hogy a földrészek össze-vissza, hanem egyenletesen, ezért minden MELLETTÜK van mindig..." (június 26.)

"Jóllakni jobb, mint rosszul lakni!" (augusztus 25.)

Megvettük a buszbérletet, Anya mondja, hogy majd minden reggel felszálláskor mutassam fel a sofőr bácsinak, hogy jól lássa, erre én:
"Mint az ezüst keresztet a vámpírnak?" (szeptember 2.)

Egyik reggelinél hangzott el:
- Ha a kés élére ráteszed az ujjad, az nem baj, de ha húzod rajta, akkor el fogja vágni.
- Hát ezért nem olyan alakú!
- Mint micsoda?
- Mint a szájharmónika...(szeptember 3.)

"Én téged, apát és a gyomromat imádom!" (október 4.)

(Sírva leszállva a buszról:) "Anya! Elvesztettem az üvegemet! ( - Semmi baj, van másik...) De a buszmegállóban vesztettem el, és az környezetszennyezés!" (november)

(Az autó ajtaját kinyitva:) "Parancsolj, Anya! Én vezetek..." (2014. január 7.)

"A jiujitsu az élet öröme..." (január 8.)

"Anya, miből van a sajt? Úgy értem, a tejen kívül mi van még benne? Van benne tojás? És terpesztő? (értsd: élesztő)" (január 16.)

"Ám amikor meditáltunk edzésen, megkértem Istent, hogy gyógyítson meg mindenkit, aki beteg volt, még Kornélt is." (február 7.)

- "Apának még sosem láttad a haját, hiszen nincs is!"  - De volt neki, pl. az esküvőnkön...   - "...hogy eltakarja a fejét?" (február 12.)

"Nagyon aranyos kiskutya! - De miért nem tud a saját lábán menni?!..." (egy ölebre mondta a Khalifa Teaházba belépő bácsinak)

 "Az én órám nem siet, csak hamarabb elindult, mint a tiétek. Már a dobozban is járt..." (június 15.)

"Anya, Apa az eszed miatt vett el feleségül? Vagy miért? Nem értem az okot..." (2015. január 27.)

"Bárcsak lenne negyven tesóm, azért, hogy Te ne mentutáljál..." (2015. február 22.)

Azt hittem, hogy megyünk Jakabbal megnézni az ostromgépeket, aztán haza. De ott vártak már ránk a barátaim: Balázs, Csabi, Henrik és Levi. Hoztak nekem szülinapi ajándékokat, Levi anyukája hozott lovagi öltözeteket, felöltöztünk, és már kezdődött is a kiképzés.

Nálunk, a Lurkó oviban az a szokás, hogy az ünnepeltet két jóbarátja köszönti fel (én most Balázst és Rékát választottam) egy apró ajándékkal, mindenki közösen énekel neki vidám dalokat és jókívánságokat, aztán az ünnepelt megkínál mindenkit a szülinapi sütijéből. Anya minitortácskákkal kedveskedett az ovistársaimnak, azokat osztogattam.

Igazából nincs is olyan túl nagy családom, csak nagyon szétszóródtunk, és ha mindenkinél tiszteletünket akarjuk tenni, akkor fel kell venni a hétmérföldes csizmát!...

A Karácsonyi szünidő legnyugisabb napja. Nem rohanunk sehová, csak mi hárman vagyunk, együtt.

A 2012-es év méltó lezárásaként egy mókás családi edzést szervezett Apa. Az volt a lényeg, hogy minden falkatagunk a saját családtagjaival, szüleivel, testvéreivel - esetemben főleg a nagypapámmal - gyakorolhasson egy jót.

Apa nagyon leleményes volt, ügyesen megmozgatott minden felnőttet is, nekünk pedig külön örömöt okozott, hogy a tatamin is együtt lehettünk a családdal, osztozhattunk velük a gyakorlás örömeiben.

Az oviban is nagyon készültünk rá, ilyenkor mindig egy kis ünnepi műsorral kedveskedünk a szülőknek, és persze a nagy karácsonyfa alá hozza a Jézuska azokat az ajándékokat, amiket közösen kértünk tőle. Kár, hogy fegyvereket nem hozhat.... :)

Az ünnepi előadás előtt Bea óvónéni üzent anyukámnak, hogy időben fektessen le engem, mert mindig ásítozok a próbákon... Hát kérem szépen, én vagyok az egyik medve, és tudvalevő, hogy mi ilyenkor téli álmot alszunk, ne csodálkozzon rajta senki, ha kissé álmitos vagyok... :) Különben is, ha Bea néni kicsit izgalmasabbra szerkesztené a műsort, lenne benne kidobó vagy párbaj, az sokkal mókásabb lenne.... :)

Halloween-partyt rendezett Niki. Már nagyon vártam, hogy felvehessem a csontvázas pulcsimat. Anya külön erre az alkalomra varrt nekem egy csontvázmintás nadrágot is, régebbről pedig volt egy koponyás álarcom. Tökéletes jelmez. Anya múmiának öltözött, az egész buliban mindenütt az ő cafatjai voltak... :)

Úgy kezdődött, hogy az óvónéni szólt Anyának, hogy akkor leigazolnának engem a sümegcsehi focicsapatba. Leesett az álla. Nem is tudta, hogy tudok focizni. Arról sem volt tudomása, hogy lettem volna fociedzésen. Igazából nem is voltam. És nem is tudok. De majd megtanulok! :)