Bátor naplója

Ősszel érik. – Tudtátok? Én már nagyon vártam. Egyrészt azért, mert imádom a szőlőt, a szőlőlevet és a mustot, másrészt azért, mert be lett ígérve nekem egy pöpec gumicsizma a szüreti munkálatokra.

Naplemente-túra a Hableánnyal a Balatonon. Pazar volt.

Életem harmadik nyarának is kezd kihűlni a tüze. Pedig milyen jó is a pancsolás a Balcsiban, a jó magas kilátóhelyek, a sok kirándulás Apákáékkal, a fáról frissen szedett gyümölcsök, amikkel szabad magam összemaszatolni... Hmmmm...

Szerencsésnek mondhatom magam, mert már ilyen zsenge korban megtapasztalhattam a Magyar Sziget harcos hangulatát. Három napot töltöttünk sátorozva a IX. Magyar Szigeten, ahol (szó szerint) éjt nappallá téve habzsoltuk az élményeket.

Éva mamához és Juditkához mentünk nyaralni Mohácsra, és Anyáka szervezésének köszönhetően igen szorosra sikerült a program, nagyon sok mindent láthattam, tapasztalhattam. Egész regényt lehetne erről a pár napról írni, de én most csak a legemlékezetesebb benyomásaimat említem meg.

Tavaly nyáron hagyományt teremtettünk, így idén sem maradhatott el a szárszói nyaralásunk. Az időjárás és az orrocskám igyekezett megfúrni az ötletet, de nem hagytuk magunkat, nekivágtunk a kalandnak.

Legkedvesebb nagynénikém a hagyományokhoz híven ezúttal is nálunk ünnepelte a vizsgaidőszak lezárását. Ennek én mindig nagyon örülök, bár valójában fogalmam sincs róla, hogy mit jelenthet a vizsgaidőszak.

Készülök a nyári szezonra, építem a strandizmokat. Remélem a csajok a lábaim elé szórják a játékaikat... "Kiccsáó!" :)

Május 23-án jártam a Margit-szigeten, miközben Apukám újra aranyérmes lett a földharc versenyen, méghozzá nehézsúlyban, profi kategóriában! Nagyon büszke vagyok Rá! Az Én Apukám! Szóval bejártam Anyákával a Sziget egy részét, igaz, nem sokra volt idő. De azért találkoztam Imi bácsival is, aki a…

Elkezdődött a szezon, legalábbis számomra mindenképpen. Egy fergeteges balatoni pancsolással indítottam útjára az idei nyári vígasságokat.